River life apartments

A 374 lakásos társasház Budapest XIII. kerületében, a Népfürdő utca és a Dagály sétány sarkán épül, egy korábban beépítetlen területen, amely ma már a környék intenzív fejlődésének részeként formálódik; a Dagály sétány túloldalán szintén új lakófejlesztés készül. A telek a Népfürdő utca északi szakaszán, az Árpád hídtól északra helyezkedik el, délről a Dagály sétány, északról a Fővárosi Csatornázási Művek sporttelepe határolja, míg az utca túloldalán a Dagály Strandfürdő és a Duna Aréna meghatározó épületei találhatók. A környezet beépítése jellemzően szabadonálló, helyenként zártsorú elemekkel kiegészülve.

Az épület telepítése a környék adottságaira reagálva követi a Népfürdő utca délebbi szakaszán megjelenő, szabályozás által is támogatott zártsorú beépítést, és ezt a folytonosságot a Dagály sétány felé is biztosítja. A hagyományos, egyenes vonalú tömegformálás helyett egy lágyan kígyózó épülettömeg jött létre, amely egyszerre hoz létre határozott térfalakat az utcák mentén, miközben oldja a túlzottan hosszan elnyúló, monoton beépítés érzetét. Az így kialakított forma erősíti az utcaképet és a városias karaktert, hozzájárulva ahhoz, hogy a jelenleg vegyes és formálódó környezet egységesebb, karakteresebb arculatot kapjon.

Az épület tömegalakítása a környező városi szövethez igazodva hangsúlyos sarokkal indul, ahol a rácsos homlokzati kialakítás és a nyolc emeletes magasság kiemeli az épület jelenlétét, majd ez a karakter a Népfürdő utca mentén fordul át a Dagály sétány irányába, ahol a tömeg egy szinttel visszalép, és hét emeletre csökken. A két közterület felé néző homlokzat három-három egységre tagolódik, amelyeket egységes árkádsor kapcsol össze, biztosítva az utcakép folytonosságát. A földszinten végigfutó árkádsor nyitott kapcsolatot teremt a közterületekkel, mögötte üzletek és szolgáltatások kapnak helyet, a bejáratok és a gépkocsibehajtó is ezen keresztül közelíthetők meg, erősítve az épület városi működését.

A Népfürdő utca felől a tömeg íves kialakítása egy visszahúzott belső udvart hoz létre, amely oldja a homlokzati térfal zártságát, miközben a fölötte kialakított zöldtető javítja a lakások benapozását és használati értékét. A belső udvar felé a tömeg kisebb elmozdulásokkal és teresedésekkel gazdagodik, igazodva a külső homlokzat ritmusához, a kedvezőtlenebb tájolású lakásoknál pedig a homlokzati síkok finom elfordításával biztosított a megfelelő benapozás.

A tervezés során figyelembe vettük a telken található római kori erődített hídfőállás, a Transaquincum maradványait, amelyek meghatározó régészeti értéket képviselnek. A vonatkozó előírásoknak megfelelően a földmunkákat úgy alakítottuk ki, hogy az örökségi elemek sértetlenül megőrizhetők legyenek. A parkolási igényt részben a földszinten, részben két szintes mélygarázsban biztosítjuk, ahol a maradványokat cölöpfalakkal körülhatárolva, régészeti feltárást követően, régészeti szakvélemény alapján őriztük meg. A garázs kialakítása a hatékony térhasználatot követi, feltáró utak mentén merőleges parkolóhelyekkel és azok végében tárolókkal.

Az épület belső szervezése két egymásnak háttal elhelyezett, függőfolyosós tömegre épül, amelyeket egy összefüggő közlekedőrendszer kapcsol össze, így egy jól átlátható, ismétlődő rend alakul ki. A lakások megközelítése a fedett, részben hidakkal kiegészített függőfolyosókon keresztül történik, amelyek hatékony közlekedést biztosítanak, miközben nyitott, mégis időjárástól védett használati tereket hoznak létre. A közlekedőmagok kompakt egységei biztosítják a vertikális kapcsolatokat, a lépcsőházakhoz kapcsolódóan két-két lift szolgálja a kényelmes elérést. A rendszeres kialakítás mellett a belső sarkoknál létrejövő tágasabb térbővületek oldják a folyosók hosszát, és változatosabb térélményt eredményeznek, miközben a lakások egy része közvetlen természetes megvilágítást és szellőzést is kap. A földszint feletti és a belső udvarokban kialakított zöldfelületek tovább gazdagítják a közlekedőtereket, élhetőbbé és emberléptékűbbé téve az épület belső világát.